Gyúlékony volt a
meleg, puha,
bársonyos kék
takaród.
Szikrákat vetett a
párna, a lusta,
sötét diófa
keretben.
Lobbanó láng a
sötét, meleg,
átható barna
tekinteted.
Te voltál és én a
meleg, síma
bársonytakaró kék
árnyékában.
Gyúlékony volt a
meleg, puha,
bársonyos kék
takaród.
Szikrákat vetett a
párna, a lusta,
sötét diófa
keretben.
Lobbanó láng a
sötét, meleg,
átható barna
tekinteted.
Te voltál és én a
meleg, síma
bársonytakaró kék
árnyékában.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
